A századforduló békében telik az európai hadszíntéren, de keleten a nagyhatalmi ambíciókkal ébredő Japán szembekerül a cári Oroszország elbizakodott hadseregével. Az ipari forradalom technikai fejlődése a hadiiparban is megmutatkozik, tömegtermelés a tömegpusztítás szolgálatában. De nem csak keleten kezdenek őrült fegyverkezésbe az országok, Európa és Amerika is készül egy esetleges területi, gazdasági, hatalmi újraelosztásban aktívan kivenni a részét. A tömegek hadseregét pedig élelmezni kell, megindulnak a fejlesztések egy mobil tábori konyha szolgálatba állíthatóságának érdekében.
Propagandaposzter a Japán-Orosz konfliktusról.
A hadászat egyik stratégiai fontosságú tényezője az utánpótlás, a történelem során sok nagy volumenű stratéga vonult vissza, vagy vesztett háborút az utánpótlás szűkössége vagy teljes hiánya miatt. A erődítmények kiéheztetése alapvető és eredményes harcászati fogás, mióta ember embernek farkasa.
Goethe vázlatai a guruló tábori konyháról.
Johann Wolfgang von Goethe 1813-as naplójában van egy érdekes bejegyzés, amely arról szól, hogy a szerző aznap egy bizonyos Friedrich von Kurkowski-Eichen-nel ebédel, aki a feltalálója és tervezője egy bizonyos fahrbahren feldküché-nek. Ez az eszköz lenyűgözi Goethé-t, olyannyira hogy vázlatokat készít naplójába a guruló tábori konyháról, sőt a találmányt Carl August főhercegnek is beajánlja, aki vásárol is 2 darabot, 243 tallér és 2 groschen értékben.
Az amerikai polgárháború tábori konyhája.
A hadsereg élelmezés a 19. század hadszínterein általában lokális beszerzésből származó alapanyagokból, helyben felépített tábori konyhában főzött ételekből állt. Mármint ott, ahol ez megoldható volt. A front közelsége miatt azonban a vezetőség többnyire a katonára hagyta a főzés megoldását. Egyénileg, csoportosan, kinek hogy sikerül. A fejadagok kiosztása után, a katonának kellett gazdálkodnia az élelemmel. Olykor házaknál szállásolták el a tiszteket, és azokra a szállásadónak kellett főznie, természetesen pénzért cserébe, de ezek az ebédek és vacsorák sem voltak teljes értékűek. Olcsó húsnak híg a leve, tartja a mondás. A hadvezetőségnek fel kellett ismernie, hogy ha a katonát a hadsereg eteti, az nemcsak a morált javítja, hanem a harci kedvet és erőt is fenntartja. De azért ne legyenek illúzióink, az egyszerű katonák minden háborút megszenvednek.
A 19. század második felében egyre több nemzet hadseregében rendszeresítenek valamilyen mobil konyhát. 1892-ben Karl Rudolf Fissler bejegyezteti találmányát, ami 1910 körül a német hadsereg állományába kerül. Formája és funkciója miatt kapja a gúnynevét, amit mi is a mai napig használunk magyarul, gulyáságyú.
A családi vállalkozás sikere az állami megrendelés.
Természetesen, ahogy oly sok találmányt ebben a korban, a gulyáságyút is minden nemzet magának találja fel. 1881-ben a Ludovica Academia közlönye is hírt ad mozgó tábori konyháról folytatott kísérletekről, ahogy arról is ír, hogy 1884-ben Dobay Imre földbirtokos szabadalmaztatott egy konyhakocsit. De az olaszok, a franciák, Svájc is kísérletezik a tömeghadsereg élelmezésének megoldási lehetőségeivel. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében a K.u.K. seregben 1904-ben rendszeresítik a tábori sütödéket, majd 1910-ben a 09 mintájú konyhakocsit. Az első hadsereg által hadszíntéren használt mozgókonyha 1905-ben az Orosz cári hadseregé.
Az Orosz cári hadsereg Mandzsúriáért folytatott harca az öntudatra ébredő ipari nagyhatalom Japán ellen gyakorlatilag az első világháború főpróbája. Az oroszok "keleti nyitás" politikájának kudarcával és Japán fölényes győzelmével zárult ez a konfliktus. Érdekessége az, hogy az oroszoktól zsákmányolt guruló kantinokat a Japánok egyből hadrendbe állították, olyannyira hasznos eszköznek bizonyultak.
Ez már a K.u.K. hadsereg 09 mintájú gulyáságyúja.
A világháború előestéjén nagy a kereslet az új eszközök iránt, hasznos, hadra fogható dolgokra van szükség. Az ipari forradalom kapacitás és pénzbősége az ipari társadalmak malmára hajtja a vizet. A mobilkonyhák fejlődése itt még nem áll meg. A ló vontatta szekerek nem bizonyulnak elég hatékonynak a nehezebb terepeken, de kivonásuk a frontvonalból sem elég gyors, ahogy könnyen bemérhető a tüzérség számára is.
A következő cikk erről fog szólni.
Ha tetszett jelezd felém, ha nagyon tetszett oszd meg másokkal is. Hálás vagyok érte!
