A szekérre szerelt mobil konyha etette a cowboyokat a Texastól Kansasig tartó hosszú úton. A chuck wagon létrejöttét gazdasági és társadalmi folyamatok indukálták, a dolgozó ember igényei katalizálták, az elemző gondolkodás és a vállalkozó szellem implementálták. A jól felmért igényre adott kézenfekvő válasz volt - nagy távolságokat megtenni és eközben biztosítani az élelmiszer ellátást egy olyan környezetben, ahol az utánpótlás nehézkes. Ez az igény az iparosodó nagyvárosban is jelentkezett, a felgyorsult környezet, a mobilitás fontossága, az ipari termelés egyre növekvő humánerőforrás igénye, mind mind egy növekvő igényt generált...
A második ipari forradalom addig soha nem látott méretű környezetváltozást indított el az Egyesült Államokban, a városok rohamosan növekedtek, új ipari negyedek épültek fel a vasút, a gépgyártás, a feldolgozóipar fejlődése miatt. A gyárakban váltott műszakban dolgoztak a munkások, hogy a megnövekedett szükségleteket kielégíthessék. Bankházak, irodaházak épültek a semmiből, a megnövekedett szükségletek kielégítéséből származó bevételekből. Egy olyan öngerjesztő folyamat volt ez, melynek az első világháború, vagy ahogy akkor mondták, a Nagy Háború vetett véget.
A hagyományos vásárcsarnoki standos értékesítés...
1852-ben az akkor 11 éves Walter Scott, hogy özvegy édesanyja keresetét kiegészítse, újságot, gyümölcsöt, cukorkát árul Providenc utcáin. Tizenhét évesen szendvicset és kávét hord az esti műszakban dolgozóknak illetve a férfi klubok közönségének. A polgárháború után, nyomdászként helyezkedik el a Providence Evening Press-nél később a Morning Star-nál. A munkája mellett, kereset kiegészítésként csokoládét, kávét, szendvicset ad el a kollégáinak, majd 1872-ben otthagyja a nyomdai munkáját és az összes megtakarított pénzét egy szekér átalakításába fekteti. A nagyvárosokban eddig is lehet találni árusokat, akik üdítőt, kávét, süteményt, gyümölcsöt árultak, de Scott volt az első, aki ezt egy szekér platójáról tette meg, így járta végig a munkahelyeket. S nem csak nappal, de éjjel is, ahol már sokkal kisebb konkurenciával kellett számolnia.
Thomas H. Buckley keze munkája.
1887-ben a Scott kocsijának híre ment, Worcester városában egy Thomas H. Buckley nevű úriember fantáziát látott a dologban, és megalapította az első hivatalos lunch wagon manufaktúrát, ahol megrendelésre gyártott "büfékocsikat" és étteremként funkcionáló vagonokat. Buckley kocsijai díszítettek voltak, főzésre alkalmas tűzhellyel. Éjjel-nappal üzemeltek. A századfordulóra divatossá váltak a nagyvárosokban, lassanként elvesztették a kerekeiket. Az utak mentén lehetett őket megtalálni, art-deco stílusuk egyedivé és azonnal felismerhetővé tette őket. Ezek lettek a Diner-ek, amik az 50'-évek abszolút szimbólumaivá váltak, a Juke Box-szal, a piros műbőr kanapékkal és természetesen az isteni meggyes-pitéjükkel.
Diner - egy kevésbé fancy verzió...
A mobil konyhák a századfordulóra ipari gyártósoron készülnek, a nagyvárosi környezet igényt tart rájuk, De mint minden fejlesztés ekkoriban, átkerül a hadi mérnökök munkaasztalára, és a fegyverkezési versenyben egyik ország sem akar lemaradni. A következő részben a tábori konyhák irányába teszünk egy rövid kis kitérőt.
Ha tetszett ne csak olvass - kövess, szeress itt és a facebookon is!